Dunton, Essex, 2004. július 16. – Az Essex-i központú Ford Heritage Vehicle Collection (Jármű-Örökségi Gyűjtemény) egyik lakója jelentős ráncfelvarráson esett keresztül, amely nem más, mint az öreg Ford Transit Supervan 3 tanulmány. Ez a 20 éves matuzsálem most ismét a régi néven, de új, ezúttal is a versenysportból örökölt szívvel képviseli majd számos rendezvényen a Fordot, amely 2005-ben ünnepli a Transit vonal elindításának 40. évfordulóját.

Mit is kell tudjunk az eredeti Supervan 3-ról? A Ford C100-as versenyautó alvázára épült középmotoros erőgépet eredetileg egy 3,5 literes, 650 lovas Ford-Cosworth HB V10 Forma 1-es aggregát hajtotta. Az autó 1995-ben a Birmingham Motor Show-n látott napvilágot először, az ezt követő években pedig számos autós esemény exkluzív tagja és látnivalója volt. A brutál motor mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az autó teljesen egyedi, 100%-ig kézzel készített üvegszálas műanyag kaszniját sem, mely a sorozatban gyártott furgon 7/8 arányban kicsinyített változata. A Supervan 3 2001-ben vonult vissza, a Brighton-i National Van Show-t követően.

Az új Supervan 3 motorja azóta praktikussági okokból egy Ford-Cosworth Pro Sports 3000 (V6) aggregátra cserélődött, amelynek jelentékeny erejét Hewland váltó és hátsó kerekek juttatják az aszfaltra. Az új motor teljesítménye ugyan viszalépés elődjéhez képest, viszont sokkal megbízhatóbb, mint a többször is csődöt mondó F1-es. A furgon pedig így sem lett gyenge: a maximális sebességét 150 mph (kb 240 km/h) körül becsülik, gyorsulása pedig nem egy felkapott sportautót szégyenítene meg csúfosan a pirosnál. A nagy sebesség melletti megfelelő stabilitásról egy földet karcoló front spoiler és egy jókora hátsó szárny gondoskodik.

A Supervan 3 színeiben is megújult – illetve inkább visszatért a gyökerekhez: a kék-fehér megkülönböztető festés az 1984-es Ford Motorsport színárnyalatait idézi. Legutolsó közszereplésekor a furgon egyébként a brit királyi posta színeire volt mázolva.

Az autó méltó követője a legendás Supervan sorozatnak. A legelső Supervan 1971-ben készült Terry Drury Racing műhelyében. A Transit ekkor egy 425 LE-s, 500 köbcentis V8-as motorral büszkélkedhetett, amelyet a LeMans-i győztes, Ford GT40-es versenyautóból adoptáltak. A furgon 21.6 sec alatt gyorsult fel 0-160 km/h-ra, maximális sebességeként pedig a 240 km/h lett lejegyezve (de állítólag ennél többet is bírt a gép).

A Supervan 2 1984-ben debütált az ARTW (Auto Racing Technology of Woolaston) munkájaként. Az autó ekkor a belé erőltetett 3.9 literes, V8-as 590 lóerős Ford-Cosworth DFL (szintén F1-es) motorral 174 mph (280 km/h) sebességgel száguldott, ami hagyjuk meg nem rossz teljesítmény egy Ford Transit-tól. 10 évvel később pedig a DRL Engineering építette teljesen újjá ezt a gépet és ők adták neki a Supervan 3 nevet is.

A jelenlegi átépítésért és újjászületésért pedig az Oxfordshire-i székhelyű Sporting and Historic Car Engineers of Bicester a felelős.